(Forrás: https://funiq.hu/vereb)

  • Helytörténeti Gyűjtemény – Szabadság tér

A régi tűzoltószertárban berendezett múzeum egy teremben mutatja be Vereb történetét. Archív fotók és dokumentumok ismertetik be a község történetét, a két templom múltját és Szénási Sándor költő életútját. A község tárgyi emlékeit, például egy 1892-ben készült tűzoltókocsit, régi bútorokat, szerszámokat láthatunk.

         

  • Váradi  Biblia – Berényi út 4.

2006. augusztus 12-én került B. Kiss Gyula és neje padlásáról a gyűjteménybe, az önkormányzat nyilvános könyvtárának tulajdonába. A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégium pályázata lehetővé tette, hogy az ajándékozók kérése szerint a restaurált Biblia 2007. október 31-től megtekinthető, olvasható. Történelmi háttere: Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon, a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábrahám kevesebb, mint 6000 példányban fejezte be. 1629. június 17-i váradi zsinat határozata: „... amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.”

  • Református templom – Szabadság tér 1.

A település korábbi, leégett temploma helyére 1870-ben építették a Ney Béla tervezte, romantikus-historizáló stílusú épületet. Több mint kétszáz kilós harangját Szlezák László harangöntőmester készítette és 1924-ben került a helyére.

  • Római katolikus templom – Szabadság tér 20.

A barokk stílusú katolikus templom a jezsuita rend vezetésével épült 1764 és 1768 között. A kisebb magaslaton álló épület alapkövébe több keresztény szent, például Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Nepomuki Szent János illetve Szent Donát ereklyéit is elhelyezték. A templomkriptában nyugszik a Verebi Végh Ignác. A Végh család adományaival segítette berendezni az épületet. A XVIII. századi főoltár a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.

 

 

 

 

 

 

 

  • Emlékművek, emlékhelyek, szobrok:

I. és II. világháborús emléktábla – Fő út 10.

II. világháborús emlékmű – Szabadság tér 28. (kép és ismertetés rövidesen)

 

Kovács János emléktáblája  – Szabadság tér 1.

Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt elhangzott beszédeiért a Habsburgoktól rámért 25 éves büntetésének lejárta után a volt seregélyesi lelkipásztor Vereben hirdette az igét 1874-től 1890-ben bekövetkezett haláláig. Emlékét márványtábla őrzi a református templom falán. A negyedszázados kényszerű hallgatásra ítélt papról a rendszerváltást követően utcát neveztek el Bicskén.

1956-os kopjafa  – Szabadság tér 1.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára kopjafát állítottak a templomkertben, amely minden évben az emlékünnepség helyszíne.

  • Verebi Háromszájú kemence - Fő u. 10.

A három kemence egybeépítve 2009-ben készült összefogással. Neves napokon, közös ünnepeinken, magunk és idelátogató vendégeink számára általában verebi pompost sütünk benne. Használhatják baráti társaságok, de családi ünnepségek tartására is igénybe vehetik.

 

 

 

 

 

 

  • Végh kastélykert

A kastélyparkba ültetett fák közül egy hatalmas tölgy- és három platánfa maradt meg. 1849. január 2-án Deák Ferenc igazságügy miniszter, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, az országgyűlés küldöttei Végh János vendégeként láthatták a kastély ablakából e hatalmas fákat.

 

  • Kastélyszínház

A verebi Végh család Vereben felépített és használt első épülete a hajdani „Végh uraság színháza” volt. A verebi kúria a korabeli hazai zenei élet egyik központjává vált, a Vereben működő zenei együttes az ország hét legjelentősebb zenekarának egyike volt. A Végh család falusi otthonában állandó házi zenekart tartott, melynek közreműködésével adták elő 1805. április 1-én Mozart Varázsfuvola című operáját.

 

  • Verebi Végh János emlékműve – Berényi út 4.

Vereb híres szülöttje Végh János (1845-1918) zeneszerző, a Zeneakadémia alelnöke, Liszt Ferenc barátja. Mellszobra a róla elnevezett iskola előtt látható. (Kocsis Balázs alkotása)

  • Vereb Vitéz sírja; Pogánykő – 8117. út 13. km

A Pogánykő egy obeliszkszerű emlékmű, amely egy honfoglalás kori sír helyét jelöli. A lovas vitéz földi maradványait 1853-ban találták meg, és Verebi Végh János állíttatta a Pogánykövet, ez volt az ország első ilyen jellegű emlékműve. A sírban talált leleteket ma a Nemzeti Múzeum őrzi, de másolataik megtekinthetők a Közösségi Házban is.


 

  • Vereb Vitéz turista ösvény

  • Végh Családi sírkert

A Végh-család tagjai voltak a falu földbirtokosai és mecénásai. XVIII. századi kriptájuk a katolikus templomban található.

 

Vereb körüli kerékpártúra:

A település környezetében

  • Lovasberényi kastély (kép és ismertetés rövidesen)
  • Pázmánd (kép és ismertetés rövidesen)
  • Sukoró (kép és ismertetés rövidesen)
  • Váli medence (kép és ismertetés rövidesen)
  • Csákvári kastély (kép és ismertetés rövidesen)
  • Pákozdi emlékmű (kép és ismertetés rövidesen)
  • Velence nevezetességei (kép és ismertetés rövidesen)
  • Kápolnásnyék nevezettességei (kép és ismertetés rövidesen)